Scanomed - Nukleráis medicina központok

Adni jobb, mint kapni. Avagy minden az ajándékozás és adakozás pszichológiájáról

 

„Kapni jó, de adni még jobb.” Szól a már-már közhelyesen hangzó mondás. Közeledik a karácsony és mindenki egyre többet gondolkodni az ajándékok beszerzésén, esetleg a jótékonykodáson is. Sokszor okoz ilyenkor fejtörést a tökéletes ajándékok megtalálása, de szerencsére a tudomány abban is a segítségünkre szolgál, hogy tippeket adjon a megfelelő ajándékok beszerzésére. Emellett pedig az adakozás mögöttes pszichológiájára is választ kapunk alábbi cikkünkből.

A karácsony része, hogy megajándékozzuk egymást. Ez pedig egy nagyon régre visszavezethető szokás. Régebben azonban legtöbbször csak egy gyümölcsöt vagy süteményt adtak egymásnak az emberek hatalmas és értékes ajándékok helyett. A fogyasztói társadalommal ez a hagyomány azonban megváltozott, ma az ajándékokon van a hangsúly. Egy dolog azonban nem változott, mégpedig, hogy adni jó érzés.

A már említett mondás, mi szerint jobb adni, mint kapni senki számára nem ismeretlen. Ez azzal függ össze, hogy az ajándékozásnak és az adomány átadásának is van pszichológiája. Amikor átadunk valakinek valamit, akkor pozitív folyamatok indulnak el az immunrendszerben, amely ezáltal stimulálódik, és hatékonyabban működik. Kutatók bebizonyították, hogy az ajándékozás hosszabb ideig okoz örömet, mint az, ha valaki ajándékot kap. A megfejtés pedig az úgynevezett élvezeti alkalmazkodásban található.

 

Mi az az élvezeti alkalmazkodás?

A pszichológia jól ismeri az úgynevezett élvezeti alkalmazkodás fogalmát. Ennek köszönhetjük, hogy jóformán semminek nem tudunk sokáig örülni. Az agyunk ugyanis egy idő után hozzászokik, és már nem látjuk akkora örömforrásként, mint korábban. Kutatók azt is vizsgálták, hogy ez a hatás érvényesül-e akkor is, amikor ajándékozunk, vagy csak akkor, ha kapjuk az ajándékot. A Chicagói Egyetem két kutatója két kísérleten keresztül figyelte meg a jelenséget. Az egyik kísérlet során a résztvevőknek öt napon keresztül napi öt dollárt adtak, azonban az összeget mindig csak ugyanarra költhették. Majd véletlenszerűen kiválasztottak néhány résztvevőt, akik viszont választhattak, hogy magukra költik el a pénzt, vagy valaki másra. Végül, akik másnak ajánlották a pénzüket, mindig ugyanúgy örültek, vagy éppen csak egy kicsit kevésbé, ellentétben azokkal, akik maguknak tartották meg.

A kutatók próbáltak minden más faktort kizárni, így jutottak a következtetésre, mi szerint az ajándékozás mindig örömmel tölt el, míg az ajándékok fogadását egy idő után meg lehet unni.

A pszichológiai kutatások már sokszor kutatták az ajándékozás lélektanát is. Az ajándékozás olyan ősi és mindenütt jelen lévő szokás, ami építi és erősíti a családi és baráti kötődéseket. A tudomány szerint azonban vannak ajándékok, amiknek általában jobban örülnek az emberek, ezek pedig az alábbiak:

  • Élményajándék adása

Egy kutatásban tizenöt dollárt kaptak a résztvevők, melyből élményt vagy tárgyi ajándékot kellett vásárolniuk egy barátjuknak. A megajándékozott felet megkérték a kutatók, hogy az ajándékok átvétele előtt és három nappal utána is mondják el, milyen erősnek érzik a barátságukat. Az eredmények azt mutatták, hogy az élményajándékot kapók erősebbnek érezték a köteléket barátjukkal, míg a tárgyi ajándékot kapókban nem erősödött a kötődés érzése.

  • Ajándék, ami kifejezi a személyiségünket

Némileg ellentmondásosnak tűnik, de a kutatások szerint, ha az ajándék tükrözi annak személyiségét, aki adja, az közelebb hozza egymáshoz a feleket. Például az egyik kutatásban arra kérték a résztvevőket, hogy válasszanak egy dalt, és küldjék el egy barátjuknak. Az egyik csoportban azt kérték az emberektől, hogy a dal fejezze ki azt, milyenek ők, a másikban pedig azt, hogy a megajándékozott személyiségét tükrözze inkább. Ezután megkérdezték azokat, akik az ajándékot kapták, milyen érzéseket keltett bennük az ajándék. Az eredmény megmutatta, hogy azok, akik a másik fél személyiségét kifejező ajándékot kapták, sokkal jobban meghatódtak és közelebb érezték magukat a másik félhez, mint azok, akik a másik fél szerint hozzájuk illő dalt kapták.

  • Szentimentális ajándék

Ha erős érzelmi töltettel rendelkező, megható ajándékot teszünk a fa alá, szintén nagy eséllyel okozhatunk szívből fakadó örömöt. Egy kutatásban például az egyik csoportban a kedvenc színészükről vagy zenészükről kaptak bekeretezett képet közeli barátjuktól a résztvevők, míg a másik csoportban egy közös emléket megörökítő fotót. A kísérletből kiderült, hogy az érzelmes emlék volt az, ami jobban meghatotta a megajándékozottakat. Az is kiderült a kutatásból, hogy az emberek kevesebbszer kapnak megható ajándékot, mint szeretnék, és az ajándékot adók gyakran azt gondolják, hogy a pénzben kifejezhető értéket többre becsüli a másik fél az érzelmi értéknél.

Ahogy közelednek az ünnepek, nem csak családunknak, barátainkat vadászunk ajándékokat, de egyre több adománygyűjtő akcióba, élelmiszerosztásba, jótékonysági kezdeményezésbe is belebotlunk. A jótékonykodás pszichológiai, szociológiai és társadalmi kérdés is. A pszichológiában évtizedek óta foglalkoztatja a viselkedéskutatókat, hogy miért is adományozunk.

 

A jótékonykodás motivációja szerint három nagy csoportra lehet osztani az adakozót:

  • Tiszta önzetlen adományozó: „Azért teszem, mert számomra értéket hordoz a jótékonykodás és az általa tett társadalmi jóság.” Ezt a pszichológiai összetevő.
  • Piszkos önzetlenség: „Azért adományozom, mert számomra az a tudat, hogy segítettem, és hozzájárultam a jóhoz, megnyugtat.” Ez esetben az adakozás részben pszichológiai, részben társadalmi megfontoláson alapszik.
  • „Nem tesz semmit”: Azért teszem, mert így megmutathatom a potenciális társaknak, hogy milyen gazdag vagyok.” Ez pedig a gazdasági, társadalmi csoport.

 

Az adakozás egyéb okai:

  • Önbizalomnövelő hatás

Az adakozásnak a fiziológiás hatáson túl szociális befolyása is van, hiszen pozitívan hat önértékelésünkre, jobb embernek tűnünk mások szemében, emellett példát is mutathatunk másoknak. A pszichológusok szerint ezért is fontos az, amikor a média hírességek jótékonykodását mutatják be, mert ezzel is példát mutatnak másoknak.

  • A jótékonyság nem pénz kérdése

A téli időszakban sokkal inkább befelé fordulunk, ilyenkor gyakran azt érezzük, hogy nem csak számunkra, hanem környezetünk számára is fontos a segítségnyújtás, ezért ilyenkor a szegényebbek is gyakrabban érzik, hogy segíteniük kell másoknak.

  • Fontos lehet a megajándékozott kiléte

Egy kísérletsorozatban azt találták, hogy sokkal hatékonyabban reagálunk olyan esetekre, ahol egy konkrét, beazonosítható megajándékozott van, mint ha csak egy általános gyűjtési felületen tennénk ezt.

További vizsgálatok arra is kitértek, hogy a reklám nem növeli az adakozást, mert az adakozás belülről, szívből jön. Egy tanulmány azt is igazolta, hogy hamarabb élünk a segítségnyújtás lehetőségével, ha ismerősről van szó. Egy ismert nemzetközi szervezet számára például általában szívesebben adományozunk, mint egy ismeretlen, névtelen forrásnak.

  • Az adakozás ragályos jelenség

Az adományozás valóban ragályos. Ha látjuk, hogy mások adnak, nagyobb valószínűséggel adományozunk mi is, különösen, ha az a másik egy meghatározó személy az életünkben.

A viselkedéskutatók tehát egy sor olyan tényezőt azonosítottak, amely befolyásolja jótékonykodási szokásainkat. Sikerült bizonyítani, hogy az adományozás aktiválja az agy jutalmazó központját, vagyis olyan, mintha az adakozással önmagunkat is megajándékoznánk.

Az ajándékozás során tehát akkor okozunk a legnagyobb örömet másoknak és önmagunknak is, ha az ajándék a pénzbeli érték helyett azt fejezi ki, hogy valóban szeretettel gondolunk a másikra. Ha pedig alkalmunk adódik másoknak is segíteni akár csak a karácsonyt megelőző időszakban, azt egy-egy kedves gesztussal, cselekedettel vagy néhány aprósággal is megtehetjük, sok rászorulónak okozhatunk ezzel hatalmas örömet az ünnepek alatt.

 

Szeretetteljes meghitt karácsonyi ünnepeket

és egészségben gazdag boldog új évet kíván:

a ScanoMed csapata

  • Adni jobb, mint kapni. Avagy minden az ajándékozás és adakozás pszichológiájáról

    „Kapni jó, de adni még jobb.” Szól a már-már közhelyesen hangzó mondás. Közeledik a karácsony és mindenki egyre többet gondolkodni az ajándékok beszerzésén, esetleg a jótékonykodáson is. Sokszor okoz ilyenkor fejtörést a tökéletes ajándékok megtalálása...

  • Hogyan ne legyünk betegek? A téli megbetegedések megelőzésének legfontosabb lépései

    Ősszel és télen sokan küzdenek vírusfertőzések következtében kialakuló nátha és megfázás tüneteivel. Ilyenkor gyakrabban látunk tüsszögő, köhögő, orrát fújó vagy a torkát fájlaló embert. Ennek több oka is van, egyrészt a kórokozóknak a nyári forróságnál jobban kedvez az őszi-téli párásabb, hűvösebb idő...

  • Őrizzük meg energiánkat télen is!

    Bár a test és a lélek elkülönül, a kettő szorosan összekapcsolódik. A mentális problémák a testi egészségre is kihatnak, ami különösen télen lehet szembetűnő. Sokan küzdenek ilyenkor extrém fáradtsággal és nem sikerül visszanyerni vagy nem tudják, miként nyerhetnék vissza energiájukat.

  • Minden, amit az élelmiszer E-számokról tudni érdemes

    Az egyik legellentmondásosabb élelmiszerekkel kapcsolatos téma az élelmiszeripari adalékanyagokkal, vagyis E-számokkal kapcsolatos. Bizonyos elemzések, mint például a Düsseldorfi Orvosi Egyetem gyermekklinikájának kutatása öt csoportba sorolja az adalékanyagokat.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés