Scanomed - Nukleráis medicina központok

Szeptember 21., avagy az Alzheimer világnapja

 

Európai felmérések szerint a lakosság körülbelül 5 %-a szenved Alzheimer-kórban, ez az arány pedig a 85 év feletti korcsoportban eléri a 20%-ot. 2010-ben 35 millió demens beteg élt a Földön, 2030-ra előreláthatólag mintegy 65 millió ember szenved majd demenciában. Magyarországon becslések szerint 160 000 Alzheimer-beteg él. Olyan betegségről van szó, amely nem kizárólag a beteget, hanem családját is jelentősen érinti. A betegséggel kapcsolatos ismeretek bővítésére az Alzheimer-világnap is hivatott felhívni a figyelmet.

 

Az Alzheimer-világnap egy 1994-ben, a Nemzetközi Alzheimer Társaság által kezdeményezett, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott, minden év szeptember 21-én világszerte megrendezett eseménysorozat. A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet az Alzheimer-kór veszélyére, visszaszorításának, a tévhitek eloszlatásának és a társadalmi összefogásnak szükségességére.

 

A hazai Alzheimer világnap megrendezésének legfőbb céljai:

  1. Össztársadalmi szinten eljuttatni azt az üzenetet, hogy nagyon fontos a demencia korai felismerése és a korai diagnózis.
  2. Tudatosítani a lakosság széles körében, hogy egészséges életmód követésével, nagy eséllyel előzhető meg az idősebb korban kialakuló demencia.
  3. A lakosság demenciával kapcsolatos ismereteinek bővítése.
  4. A társadalom érzékenyítése a demencia, illetve a demenciával élők elfogadására.
  5. Küzdeni a megbélyegzés, és a betegséget körülvevő stigmák ellen.
  6. A demenciával kapcsolatos tévhitek megdöntése, minthogy a demencia az öregedés szükségszerű következménye, ha demens leszek, azon nem lehet segíteni, a memóriazavar az öregedés folyamatának velejárója.
  7. Alkalmat teremteni arra, hogy a média reális és pozitív képet terjesszen a demenciáról.

 

Mit fontos tudni a betegségről?

A tünetek 2 féle csoportba sorolhatók:

1. Kognitív zavarok

  • Emlékezetkiesés
  • Végrehajtó működések zavarai
  • Beszédzavar
  • Begyakorolt mozgások zavarai
  • Tárgyak, személyek felismerésének zavara

 

2. Nem kognitív tünetek

  • Téveszmék: szorongás, félelem, depresszió
  • Motiváció hiánya
  • Személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság
  • Alvászavarok
  • Vegetatív zavarok

 

A betegség kezdetben enyhe formában, általában memóriazavarral jelentkezik. Ilyenkor a beteg nem képes új ismereteket szerezni, a korábban tanultakra emlékezni, nehezen ismeri fel a környezetét. Magatartása inaktívvá, visszahúzódóvá, esetleg agresszívvá válhat, néha depresszió, paranoia tünetei jelentkezhetnek. Alzheimer-kór esetén az első fő tünet a rövid távú memória romlása. A mindennapi rutin feladatok egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra.

 

A betegség kialakulásának okai:

A betegség pontos oka ma még ismeretlen. A kutatások több elméleti feltételezésre is szolgáltattak bizonyítékot: pl. kimutathatók bizonyos genetikai eltérések. Az emlékezés, gondolkodás és más magasabb szintű intellektuális tevékenységekhez szükséges acetilkolin nevű idegi jelátvivő molekula szintjét következetesen alacsonyabbnak találták, mint az egészséges embereknél. Ugyancsak alacsonyabb szintet mutatott a szerotonin is, mely a kedélyállapot, az alvás, az agresszió alakításában vesz részt.

 

A demenciáknak egyéb okai is lehetnek:

  • Vaszkuláris demencia, ahol a csökkent vérellátásnak köszönhetően az agy oxigén ellátottsága is csökken, és ez az idegsejtek pusztulásához vezet.
  • Kevert demencia, ahol többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak, keverednek.
  • Lewy –testes demencia, ahol rendellenes szerkezetek, Lewy-testek- jelennek meg az agyban, és vezetnek az idegsejtek elhalásához.
  • Fronto-temporális demencia, ahol az agy ezen területein rendellenes fehérje lerakódások okozzák a neuronok elhalását.

 

Az Alzheimer-kór diagnózisa:

A diagnózis felállításához az előzmények ismerete, a beteg megfigyelése, fizikális vizsgálata, kognitív tesztek elvégeztetése szükséges. Az agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal (CT, MRI, PET-CT) könnyen vizualizálható. Egyesek az agy szövettani vizsgálatát is indokoltnak tartják, az egyéb típusú demenciák elkülönítése miatt.

 

Az Alzheimer-demencia kezelése:

Jelenleg az intenzív kutatás ellenére, az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyek segítségével az életminőség javítható egyes Alzheimer-kóros betegeknél. Mivel az etiológiája sem tisztázott, ezért a kezelésére sincsenek jól bevált módszerek. Oki kezelés nincs, tüneti kezelést lehet alkalmazni (például gyógyszeres úton), mely egyes pácienseknél átmeneti javulást eredményezhet.

A gyógyszeres kezelés egy részről a neurotranszmitterek megváltozott szintjének beállításán, másrészről az izgalmi neurotranszmisszió (idegi ingerületátvitel) kóros kiváltódásának, az úgynevezett háttérzajnak a csökkentésén alapul. Az acetilkolin bontását végző acetilkolin-észteráz enzim bénításával növelhető az acetilkolin mennyisége, s ezáltal javulnak az Alzheimer-kór tünetei is.

Mivel a tünetek kialakulását, súlyosbodását késlelteti, ha az ember "tornáztatja az agyát", azaz szellemi tevékenységet végez, gondolkozik, ez gyakorlatilag a kezelésnek is része. Sokat tehetnek idősebb hozzátartozóikért a családtagok, ha beszélgetnek velük, gondolkodásra késztetik őket.

  • Természetes gyógymódok az agyunk karbantartására

    Napjainkabn a szellemi munka, agyunk folyamatos karbantartása egyre fontosabbá vált. Fontos, hogy képesek legyünk hatékonyan és fókuszáltan dolgozni, amihez elengedhetetlen a jó agyi teljesítmény.

  • Szeptember 21., avagy az Alzheimer világnapja

    Európai felmérések szerint a lakosság körülbelül 5 %-a szenved Alzheimer-kórban, ez az arány pedig a 85 év feletti korcsoportban eléri a 20%-ot. 2010-ben 35 millió demens beteg élt a Földön, 2030-ra előreláthatólag mintegy 65 millió ember szenved majd demenciában.

  • Gyakori utazási betegségek és ezek kezelése

    Sokaknál fordul elő rosszullét az autóban, a repülőn vagy más közlekedési eszközön, amely hányingerrel társul. A tünetek mögött a legnagyobb valószínűséggel az utazási betegség áll.

  • Legjobb gyógynövények és természetes gyógymódok asztma ellen

    Az asztma egy jól ismert légzőszervi megbetegedés, mely a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. Leggyakoribb tünetei közé tartozik a zihálás, sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és a légszomj.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés