Scanomed - Nukleráis medicina központok

Melyek a legfontosabb nyomelemek és miért fontos a pótlásuk?

 

Az élő szervezet négy főelemből áll, ezek az oxigén, nitrogén, hidrogén és a szén. Emellett szervezetünket számos nyomelem és ultranyomelem is alkotja. A főelemek teszik ki a szervezet 95%-át, a nyomelemek pedig legfeljebb 4%-át, míg az ultranyomelemek pedig maximum 1%-át.

A nyomelemek, ahogy nevük is mondja csak nyomokban találhatók meg szervezetünkben, azonban ez a kis mennyiség elengedhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez. A nyomelemeket hívják mikroelemeknek is, az ásványi anyagokat pedig makróelemeknek. A nyomelemek a vas kivételével igen kicsi, milligrammnyi sőt, mikrogrammnyi mennyiségben, csupán nyomokban vannak jelen a szervezetben. Pótlásukról a megfelelő élettani működések biztosítása érdekében ugyanúgy gondoskodni kell, mint a legfontosabb vitaminokról és ásványi anyagokról.

Mint azt sokan tudják, a vitaminok a biokémiai reakciók nélkülözhetetlen szabályozói. Az ásványi anyagok (kalcium, foszfor, magnézium, nátrium, kálium) részben a csontrendszer alkotói, de betöltenek szabályozó funkciót is, biztosítják az ingerületterjedést az idegsejteken, nélkülözhetetlenek az izmok működéséhez. A nyomelemekről viszont igencsak keveset hallani, pedig szerepük nagyon fontos szervezetünkben. Éppen ezért írunk most róluk részletesebben.

Míg az ásványi anyagokból naponta több mint 100 mg bevitele szükséges, addig az egyes nyomelemekből átlagosan 100mg/nap is elegendő. A nyomelemek fő feladata, hogy biztosítsák a biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását, hiszen az enzimek 30%-ának megfelelő működéséhez szükségesek.

 

A nyomelemek élettani szerepe

A nyomelemek számos nagyon különleges élettani szerepet tölthetnek be. Ők biztosítják a jód vagy a vér hemoglobin szintéziséhez szükséges vasat, megtalálhatóak a genetikai információt hordozó nukleinsavakban, valamint hormonösszetevőkként is fontos szerepet játszanak. Egyes nyomelemek más nyomelemek jelenlétében másképp szívódnak fel. A magas cinkbevitel például hosszútávon csökkentheti a réz és vas felszívódását. Egy nyomelem felszívódásának mértékét és mennyiségi hasznosulását befolyásolja, hogy a szervezet milyen mértékben telített vagy hiányos az adott elem tekintetében.

 

A legfontosabb nyomelemek

  • Réz

Több enzim alkotóelemeként fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatok szabályozásában. Hiányában a haj töredezetté és vékony szálúvá válik. Sok réz található a teljes kiőrlésű gabonafélékben, a hüvelyes zöldségekben, a diófélékben, a szárított gyümölcsökben és az élesztőben is.

 

  • Vas

A vas, mint a hemoglobin alkotórésze biztosítja a vérben az oxigén szállítását. Vagyis ahhoz, hogy a vér oxigént tudjon szállítani, vasra is szükség van. A vashiány okozhat hajhullást, fáradtságot, idegességet, bágyadtságot, étvágytalanságot is, és fokozza a fertőzésekre való hajlamot. Vashiányhoz vezethet az erős menstruációs vérzés, illetve a vegetáriánus táplálkozás is.

Egy felnőtt nő szervezete kb. 2,5- 3 g, egy férfié 3,5-5 g vasat tartalmaz. A vaskészlet 60-70%-a aktív formában (pl.: enzim, hemoglobin) van jelen, míg kisebb hányada fehérjékhez kötötten. A vas anyagcseréjének szabályozása a vékonybélben történik, a felszívódás mértékét ugyanakkor mindig a vasraktárak telítettsége határozza meg.

 

  • Szelén

A szelén a szabadgyökök lebontásában résztvevő enzimek alkotóeleme. A káros UV-sugarak hatására a bőrben lezajló gyulladásos folyamatokat csökkenti. Egy másik enzim kofaktoraként nélkülözhetetlen a leghatékonyabb pajzsmirigyhormon (trijód-tironin) termelődéséhez. A szelén hiánya következtében nő a fertőzések elleni fogékonyság, hajhullás, kopaszodás léphet fel, csökken a csontképzés aktivitása. A napi szelénszükséglet 0,07-0,055 mg. Teljes kiőrlésű gabonafélék és tengeri halak fogyasztásával segíthetjük pótlását szervezetünkben.

 

  • Cink

A cink több folyamatban is részt vesz szervezetünk működésében. Kulcsszerepet játszik például a sejtmembránok stabilizálásában, biztosítja az információhordozó nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetét. Nélkülözhetetlen a hormonképződéshez és az inzulinnal együtt a normális cukoranyagcseréhez. Emellett a hámtakaró épségéhez, a sebgyógyuláshoz is szükség van cinkre. A cink megnyugtatja a fejbőrt, és szerepe van a gyulladások megelőzésében is. Számos enzim alkotóeleme, fontos szerepeket tölt be szervezetünken, így például kulcsszerepet játszik a fehérje- és a zsíranyagcserében. Elősegíti a bőr, a haj és a körmök ellenállóképességét. Részt vesz bizonyos mérgező nehézfémek (pl. kadmium) felszívódásának gátlásában is. Mindemellett szintén fontos szerepe van például az inzulin működésében, a cukrok égetésében és a sejtek felszínén található hormonokat érzékelő ún. receptorok tevékenységének aktivitásában.

Egy felnőtt ember szervezetében mintegy 2,5 g cink van. A cink elsősorban a szemben, a bőrben és a hajban, valamint a férfi nemi szervekben található, kisebb részben pedig a májban, a vesében, az izomban és a csontban. A cink ajánlott napi bevitele 12-15 mg. Mivel szervezetünk nem tudja tárolnia a cinket, élelmi forrásokból kell pótolnunk ezt a fontos nyomelemet. A cinkhiány a helytelen táplálkozási szokások miatt nem ritka jelenség, a fiataloknál sem, akiknek növésben lévő szervezete különösen sok cinket igényel. Jó cinkforrások a húsok, a növények közül a hüvelyesek, a tojás és a tejtermékek, továbbá a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült élelmiszerek.

 

  • Jód

A jód a pajzsmirigyhormonok alkotójaként tölt be fontos szerepet szervezetünkben. A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A jód részt vesz az anyagcsere megfelelő működésében, biztosítja a csecsemők és gyerekek szellemi fejlődését. Maguk a hormonok 65 %-nyi jódot tartalmaznak, így annak hiányában anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek léphetnek fel. Szintén a hiánya vezethet szellemi és fizikai elmaradottsághoz, és csökkent pajzsmirigyműködéshez is.

Egy felnőtt ember szervezetében kb. 15-20 mg jód található, amelynek 70-80 %-a a pajzsmirigyben van. A napi jódszükséglet 0,150 mg. Jódban gazdag élelmiszerek a tengeri halak és a tengeri só.

 

  • Króm

A króm a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjében játszik szerepet, napi ajánlott felvétele napi 20-25 mikrogramm. A bélből felszívódott nyomelem a véráramban a vasanyagcserében közreműködő fehérjékhez kapcsolódik, és a májba jut. Az emberi szervezetben jelentősebb koncentrációban a májban, a lépben, a lágyrészekben és a csontokban található.

 

  • Molibdén

A molibdénnek a sejtanyagcserében van szerepe. A nukleinsavak szintézisében, az aminosavak lebontásában, a zsírok energiává alakításában és bizonyos aldehidek, káros anyagok ártalmatlanításában is fontos szerepet vállal. A vas hasznosításában is a szervezet segítségére van, továbbá segíti az idegek zavartalan működését és a jó közérzetünk megőrzését.

A felsorolt nyomelemek mind életfontosságúak, fontos azonban tudnunk, hogy mennyit kell naponta bevinnünk belőlük, és rendszeresen fogyasztani azokat az élelmiszereket, amelyekben megtalálhatóak. Gondoljunk tehát rájuk gyakrabban és pótoljuk őket rendszeresen egészségünk érdekében!

  • Orvosságok és tippek a bőrégés gyógyítására

    Sokan esnek abba a hibába, hogy a bőrük gyors barnulása érdekében a tűző napon töltött napfürdőzést részesítik előnyben a fokozatos napozás helyett. Ilyenkor legtöbben a naptejet is mellőzik, ami kifejezetten káros lehet a bőrünkre nézve.

  • Minden, amit érdemes tudni a napszúrásról. Mik a tünetei, hogyan előzzük meg és kezeljük?

    Napszúrásról beszélhetünk, ha a napfénynek kitett fejbőr felhevül, ez a hőhatás pedig izgalomba hozza az agyhártyát. Bár az emberek nagyon jól alkalmazkodnak a különböző környezeti hatásokhoz, a szélsőséges időjárás megviselheti a szervezetünket. Ilyen a nyári hőség is, mely a testünk túlhevülését okozhatja.

  • Mit tehetünk egyensúlyunk javítása érdekében?

    Az egyensúlyunkat, akárcsak a levegővételt, mindenki természetesnek veszi. Észre sem vesszük, hogy használjuk, amíg nem figyelünk rá külön, vagy valamilyen gond nem merül fel vele kapcsolatban. Különböző gyakorlatokkal azonban nagyon sokat tehetünk...

  • A mozgáshiány következményei, avagy mi történik szervezetünkkel, ha nem mozgunk

    Az irodai és ülőmunkát végzők számának rohamos növekedésével egyre elterjedtebb a mozgás hiányából adódó szervi problémák megjelenése is. Az irodai és ülőmunkát végzők számának rohamos növekedésével egyre elterjedtebb a mozgás hiányából adódó szervi problémák megjelenése is.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés