Scanomed - Nukleráis medicina központok

Hogyan jelez szervezetünk, hogy kevés fehérjét fogyasztunk?

 

A fehérje mindenki számára elengedhetetlen tápanyag. Bár a szervezetünk viszonylag sokat termel belőle, előfordul, hogy a szintje nem megfelelő szervezetünkben. Az erről tanúskodó tüneteket gyűjtöttük össze soron következő cikkünkben.

 

Miért olyan fontosak a fehérjék?

Az élő sejtek legfontosabb alkotórészei a fehérjék, ezért ezeknek a táplálékok között különleges szerepük van. A szerkezetüket tekintve 20 különféle aminosavból állnak. Szervezetünk 14-16%-a fehérje, és körülbelül 0,1%-a szabadaminosav-tartalom. Testünk fehérjéinek és más nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez szükséges aminosavakat a táplálékaink fehérjéi szolgáltatják.

A fehérjék funkciója nagyon fontos és változatos, ők a szerkezeti elemei az izmoknak, a kötőszöveteknek, az inaknak, a csontoknak, a hajnak és a szőrnek is. A hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében is. Biztosítják a folyadék- és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát. A szöveti fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, így a bontáskor felszabadult aminosavak nagy része visszakerül a fehérjékbe.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a javasolt napi fehérjebevitel egészséges felnőttek számára vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Általánosságban tehát az az állítás van érvényben, egy felnőtt embernek napi 0,8 g fehérjét kellene fogyasztania 1 kg testsúlyra számítva, ami azt jelenti, hogy egy 70 kg testsúlyú felnőttnek 56 g fehérjét kellene fogyasztania, ami nem kis mennyiség. Az élsportolók, a várandós nők esetében vagy a szoptatás alatt pedig még több, akár 1-2 g fehérjét is kell fogyasztani 1 kg testsúlyra számolva.

Sajnos néhány ember esetében nagyon alacsony a fehérje bevitel. Vannak köztük vegetáriánusok illetve olyanok, akik hajlamosak túlzottan keveset enni. Ha fennáll az esélye, annak hogy kevés fehérjét fogyasztunk, érdemes odafigyelni szervezetünk jelzéseire, melyek az alacsony fehérjeszintre utalhatnak.

 

  • Gyakori gyengeség érzés

Ha nem viszünk be elegendő fehérjét a szervezetbe, az izmaink elkezdenek leépülni. Ennek következtében pedig gyengének és erőtlennek érezhetjük magunkat. Természetesen nem azonnal fogjuk gyengébbnek érezni magunkat, de idővel tapasztaljuk, hogy kevesebb az energiánk. Ez összefügg az izomzatunk állapotának megváltozásával, valamint azzal is, hogy a vörösvértestekben lévő, a test oxigénellátását végző hemoglobin nagyrészt fehérjéből áll. Ha a hemoglobin nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, azaz lecsökken a szervek oxigénellátottsága, akkor ez gyengeséghez és légszomjhoz is vezethet.

Ha a fizikai fáradtsághoz mentális kimerültség és stressz is párosul, akkor szintén gyanakodhatunk fehérje hiányra. Amikor alacsony az energiaszintünk, kevésbé bírunk el a feszültséggel, továbbá romlik a koncentrációs képességünk és memóriaproblémák léphetnek fel. A fokozott fehérjebevitel helyreállítja az agyunkban felborult kémiai egyensúlyt és megemeli a vércukorszintet, amitől elmúlnak ezek a tünetek.

 

  • Törékennyé válnak csontjaink

A kalciumnak fehérjére van szüksége ahhoz, hogy felszívódhasson. Ha ez nem történik meg, nemcsak az izmok, hanem a csontok is sérülhetnek. Könnyebben alakulhat ki csontritkulás, következhet be csonttörés, ha nem megfelelő mértékben fogyasztunk fehérjét. Tehát ha a bevitt protein nem elegendő szerveink és agyunk működtetéséhez, akkor testünk más helyekről vonja el, például a csontokból. Ebben az esetben pedig kevésbé lesznek ellenállóak a csontjaink, nagyobb eséllyel repednek vagy törnek.

 

  • Gyakori éhségérzet

Ha gyakran vagyunk éhesek, akkor van rá esély, hogy a megfelelő fehérjebevitel helyett a zsíros vagy cukros, szénhidráttal teli ételeket választjuk, amik a fehérjével ellentétben hamar felszívódnak. A túlzott szénhidrátfogyasztás azonban sosem lesz kielégítő megoldás, hiszen a belőlük nyert energiánk hamar elfogy, és ismét jelentkezik az éheségérzet. A fehérje egyik legjelentősebb tevékenysége, hogy szinten tartja a vércukorszintet és ezzel meggátolja, hogy folyamatosan édességekre vágyakozzunk. Ha már reggelire igyekszünk beiktatni fehérje tartalmú élelmiszereket a menübe, azzal sokat javíthatunk a gyakori éhségérzet csillapításán. A fehérje tehát stabilizálja a vércukorszintet, így ha nem eszünk belőle eleget, ellenállhatatlan késztetést érzünk majd arra, hogy nassoljunk, ami hosszú távon elhízáshoz is vezethet.

 

  • Hajhullás és gyenge körmök

A fehérje a sejtjeink egyik alkotóeleme, így a szőrtüszőknek is. Emiatt, ha felbomlik a szőrtüszők természetes harmóniája, az hajhulláshoz vezethet. Fehérje hiányában a körmeink is kevésbé lesznek erősek, vagyis könnyebben betörnek, beszakadnak.

 

  • Gyenge immunrendszer

A fehérjének fontos szerepe van az immunrendszer erejének megőrzésében is, hiszen a fehérje az immunrendszerünkben lévő antitestek egyik építőanyaga. Ezek az antitestek veszik fel a harcot például a vírusok és a baktériumok ellen. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki gyakran influenzás, vagy panaszkodik megfázásra, az utalhat arra is, hogy kevés fehérjét fogyaszt. A bőrünk az immunrendszerünk első vonala, ezért rá is különösen érdemes figyelni, hiszen az immunrendszer gyengeségéről is árulkodhat. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem elég erős, ruganyos, akkor érdemes lehet több fehérjét juttatni a szervezetünkbe.

Fehérjehiány esetén tehát csökkenhet a sejtek tömege, zavart szenvedhet a vérképzés, a hormontermelés, csökken az immunrendszer védekező képessége és a fizikai teljesítőképesség, romlik az emésztés és a felszívódás, tovább súlyosbítva a megbetegedést. Emiatt fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a rendszeres, megfelelő mértékű fehérje fogyasztás fontosságára is!

  • Orvosságok és tippek a bőrégés gyógyítására

    Sokan esnek abba a hibába, hogy a bőrük gyors barnulása érdekében a tűző napon töltött napfürdőzést részesítik előnyben a fokozatos napozás helyett. Ilyenkor legtöbben a naptejet is mellőzik, ami kifejezetten káros lehet a bőrünkre nézve.

  • Minden, amit érdemes tudni a napszúrásról. Mik a tünetei, hogyan előzzük meg és kezeljük?

    Napszúrásról beszélhetünk, ha a napfénynek kitett fejbőr felhevül, ez a hőhatás pedig izgalomba hozza az agyhártyát. Bár az emberek nagyon jól alkalmazkodnak a különböző környezeti hatásokhoz, a szélsőséges időjárás megviselheti a szervezetünket. Ilyen a nyári hőség is, mely a testünk túlhevülését okozhatja.

  • Mit tehetünk egyensúlyunk javítása érdekében?

    Az egyensúlyunkat, akárcsak a levegővételt, mindenki természetesnek veszi. Észre sem vesszük, hogy használjuk, amíg nem figyelünk rá külön, vagy valamilyen gond nem merül fel vele kapcsolatban. Különböző gyakorlatokkal azonban nagyon sokat tehetünk...

  • A mozgáshiány következményei, avagy mi történik szervezetünkkel, ha nem mozgunk

    Az irodai és ülőmunkát végzők számának rohamos növekedésével egyre elterjedtebb a mozgás hiányából adódó szervi problémák megjelenése is. Az irodai és ülőmunkát végzők számának rohamos növekedésével egyre elterjedtebb a mozgás hiányából adódó szervi problémák megjelenése is.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés