Scanomed - Nukleráis medicina központok

Mit jelez az alacsony pulzus és miért figyeljünk oda rá

 

Fiatalok és jó fizikumú sportolóknál előfordulhat, hogy a pulzusszám különösebb ok nélkül alacsonyabb a megszokottnál, de esetenként komoly betegséget is jelezhet a ritkább szívritmus. Szívverésünk ugyanis idővel természetesen is lelassul kissé, de a túl alacsony pulzus betegség jele is lehet. Az alacsony pulzus általában nem jár erős tünetekkel, de a fejfájás, szédülés, gyengeség utalhat erre a problémára.

A modern vérnyomásmérő eszközök nagy része már pulzusszámunkat is kijelzi, amelyet szintén érdemes megvizsgálni, hiszen mint írtuk, akár komoly betegségeket is előjelezhetnek. A pulzusszám szívdobogásunk intenzitásával arányos, az értéke megmutatja, hogy percenként hányszor dobban a szívünk. A normális érték 60-100 közé esik, és számos tényező befolyásolja. Fizikai aktivitás, vagy idegesség esetén nő, alvásközben pedig csökken ez a szám. Cigarettázó, illetve koffeint fogyasztó embereknél is eltérhet a megszokottól a mért eredmény rövidebb ideig.

Általában véve a nyugalmi pulzus csökkenése, valamint a szubmaximális (80-90 százalékos intenzitású) testmozgás alatt mért pulzus csökkenése, illetve a pulzus normalizálódásának felgyorsulása az aerob fittség fejlődésének jelei. Ugyanis például sportolóknál és jó kondícióban lévő fiataloknál a 60/perc alatti szívfrekvencia nem jelent kóros értéket.

Ezzel szemben ezeknek az értékeknek az ellentétes irányú változása krónikus fáradtságról, edzéshiányról vagy éppen túledzésről árulkodhat. Mindenképpen figyelmet kell fordítani tehát arra az esetre, ha valamilyen zavaró tünettel, vagy egészségügyi kockázattal jár a pulzusszám csökkenése. Az alacsony pulzusszám zavartságérzetet, látászavart, mellkasi fájdalmat, fulladást és szédülést is okozhat. Okozhatja emellett a szívizom, vagy az agy keringési zavarát is, ami további panaszokkal is járhat.

 

Mit tekinthetünk normális pulzusszámnak?

Ha szívünknek percenként 60 és 100 közötti dobbanása van, üteme egyenletes és ritmusos, akkor normálisnak tekinthető. Reggeli pulzusmérésénél a +/– 7-10 ütés/perc eltérés a megszokott pulzusunktól már gyanús jel lehet. Ugyanakkor, ha 60 alá csökken a pulzus és nem egy edzett sportolóról beszélünk, az már utalhat bradycardiára, azaz túl lassú szívverésre. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de bizonyos esetekben az alábbi tünetekre lehet felfigyelni:

  • kimerültség, gyengeség
  • zavartság
  • légszomj
  • túlzott verejtékezés

Természetesen vannak olyan tényezők, amik gyorsíthatják vagy lassíthatják a szívverésünket, ilyen például a stressz, a hőmérséklet, bizonyos gyógyszeres kezelések és persze az aktivitásunk szintje is. Amennyiben tehát bizonyos időközönként a mért szívritmus, illetve pulzusszám eltér a normálistól, az még nem jelent problémát, ám ha ezek az eltérések gyakrabban is előfordulnak, akkor valószínűleg komolyabb probléma is állhat a háttérben, ezért feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Amennyiben mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni.

 

Mi okozhat alacsony pulzusszámot?

A szívverés sebességét a testi edzettségen túl azonban számos tényező csökkenti vagy épp növelheti, mint például az érzelmek, a stressz, a testösszetétel, a hőmérséklet, a koffein, az alkohol és a nikotin. Kifejezetten alacsony pulzusszámot okozhat többek közt a pajzsmirigy alulműködés, illetve a kóros, panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állhatnak.

Az alacsony pulzus nem minden esetben jelez betegséget, de előfordul, hogy bizonyos egészségi állapotok, betegségek okozzák a lassú szívverést. Ezeket az alábbiak lehetnek:

 

  • Szívproblémák

A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van. A jobb pitvar falában található a folyamat irányítója a szinuszcsomó, ami az ingerületek képzésére specializálódott szívizomcsoport. Működését sok tényező befolyásolja, a paraszimpatikus ingerrendszer például lassítja a szívműködést, de ezen kívül a cukorbetegség egyik szövődménye is lehet a szinuszcsomó működési zavara. Emellett koszorúér-betegség, szívelégtelenség, korábbi szívinfarktus és más szívbetegségek miatt szintén jelentkezhet lassú és nem kielégítő szívműködés.

 

  • Gyógyszerek mellékhatása

Egyes betegségekre és magas vérnyomásra szedett gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a pulzusszámot.

 

  • Az anyagcsere alulműködése

Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés szokta lelassítani a szívverést, amely ugyanakkor magas diasztolés vérnyomást okoz, ami azt jelenti, hogy alacsony pulzus mellett 80-nál magasabb a vérnyomás második értéke.

 

Hogyan mérjük a pulzusunk?

Komolyabb műszer sem kell a méréséhez, elég csupán egy órát a kezünkbe venni, és kitapintanunk egy ütőerünket. Lehetőleg rögtön ébredés után mérjünk, még mielőtt kikelnénk az ágyból.

A könnyebben kitapintható ütőerek a csuklónál és a nyakon találhatók. A csuklón mért pulzus vizsgálatánál helyezzük a hüvelykujjat a csukló felső részére, két ujjat pedig alsó oldalára. Mérjünk kb. kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, a hüvelykujj vonala felé tájolva. Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását. Állítsuk be egy időzítőt, és számoljuk a pulzust egy percig. A pulzusszám kiértékelésénél figyelembe kell venni az egyén életkorát, fittségi állapotát és betegségeit. A korrekt eredményhez az is számít, mikor mérjük a vérnyomást és a pulzust. Legideálisabb, ha nyugodt állapotban, ülve, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt, naponta azonos időpontokban mérünk és erről naplót is vezetünk. Manapság a vérnyomásmérők már mutatják a pulzusszámot is, így ezek is könnyen beszerezhetők.

Ha azonban erősebb tünetek jelentkeznek, mint erős szívdobogás, hirtelen bedobbanások, kimaradások, gyengeség, tartós kimerültség, mellkasi szorítás, légszomj, rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés, feltétlenül végig kell menni a kardiológiai kivizsgálás lépésein a nyugalmi- és terheléses EKG-val, a Holter-monitorozással, a szívultrahanggal és más vizsgálatokkal gyors, pontos diagnózishoz juthatunk.

 

Hogyan előzzük meg a kórosan alacsony pulzusszámot?

A rendszeres testmozgás és az egészséges életmód rendkívül fontos. Azonban a sportolást is könnyen túlzásba lehet vinni, amivel éppen ellenkező hatást érünk el, kimerítjük, legyengítjük és ezáltal sérülékenyebbé tesszük a szervezetünket. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy az edzés- és a pihenőnapok száma egyensúlyban legyen, valamint folyamatosan figyeljük a hangulatállapotainkat, erőnlétünket, motiváltságunkat, hatékonyságunkat, testsúlyunkat.

Emellett nagyon fontos, hogy rendszeresen odafigyeljünk szívünk működésére. Ha nem természetes oka van az alacsony pulzusnak, mindenképpen javasolt a kivizsgálás, mert lassú szívverés esetén a szervezet nem jut elég friss vérhez. Sokszor akár már a kikérdezés során kiderül valamilyen egyszerű ok, például, hogy egy gyógyszer okozott ilyen tünetet.

 

Vigyázzanak magukra, vigyázzanak egészségükre!

csökkentheti vagy épp növelheti
  • Mit tehetünk egyensúlyunk javítása érdekében?

    Az egyensúlyunkat, akárcsak a levegővételt, mindenki természetesnek veszi. Észre sem vesszük, hogy használjuk, amíg nem figyelünk rá külön, vagy valamilyen gond nem merül fel vele kapcsolatban. Különböző gyakorlatokkal azonban nagyon sokat tehetünk...

  • A mozgáshiány következményei, avagy mi történik szervezetünkkel, ha nem mozgunk

    Az irodai és ülőmunkát végzők számának rohamos növekedésével egyre elterjedtebb a mozgás hiányából adódó szervi problémák megjelenése is. Az irodai és ülőmunkát végzők számának rohamos növekedésével egyre elterjedtebb a mozgás hiányából adódó szervi problémák megjelenése is.

  • Melyek a legfontosabb nyomelemek és miért fontos a pótlásuk?

    Az élő szervezet négy főelemből áll, ezek az oxigén, nitrogén, hidrogén és a szén. Emellett szervezetünket számos nyomelem és ultranyomelem is alkotja. A főelemek teszik ki a szervezet 95%-át, a nyomelemek pedig legfeljebb 4%-át, míg az ultranyomelemek pedig maximum 1%-át.

     

  • Hogyan jelez szervezetünk, hogy kevés fehérjét fogyasztunk?

    A fehérje mindenki számára elengedhetetlen tápanyag. Bár a szervezetünk viszonylag sokat termel belőle, előfordul, hogy a szintje nem megfelelő szervezetünkben. Az erről tanúskodó tüneteket gyűjtöttük össze soron következő cikkünkben.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés