Scanomed - Nukleráis medicina központok

A passzív dohányzás és annak káros hatásai

 

Vajon milyen hatása van a dohányzásnak azokra, akik nem gyújtanak rá, de belélegzik a füstöt? Ők a passzív dohányosok, akik együtt élnek vagy dolgoznak, mindennapjaik során érintkeznek a dohányosokkal. Igazából egy égő cigaretta legtöbb füstje nem a dohányzó tüdejébe kerül, hanem kiszabadul a levegőbe és ezt belélegzi valaki, aki épp a közelben van. A passzív dohányzás tehát az, amikor valaki, aki nem dohányzik, belélegzi az égő cigaretta végén kiáramló füstöt, vagy beszívja a dohányos által kifújt füstöt. A passzív dohányos szinte azonos mennyiségű vegyi anyagot lélegez be, mint az aktív dohányos.

Világszerte a nemdohányzók mintegy 25-30 százaléka passzív dohányos. A passzív dohányzás erekre kifejtett hatásának felmérésére nagyon sok vizsgálat készült. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyik kutatásban, közel 11 ezer középkorú személyt 3 éven keresztül vizsgáltak, megfigyelve az aktív és a passzív dohányzás érbetegségekre kifejtett összefüggéseit. A kutatásból kiderült, hogy a passzív dohányosokban 30 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, sőt esetükben a stroke kockázata is. A cukorbetegség és a magas vérnyomás pedig minden esetben emeli e betegségek rizikóit.

A passzív dohányzásnak azonban további riasztó hatásai is lehetnek. A dohányfüst több mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvennél ismert, hogy rákkeltő hatása van. Ezek a rákkeltő vegyi anyagok az alábbiak:

  • hidrogén-cianid
  • benzol
  • formaldehid
  • szén-monoxid

Mivel a dohányzás során a levegőbe kerülnek ezek a füstben lévő egészség károsító vegyi anyagok, a dohányzó környezeté¬ben lévő többi emberre is ugyanúgy hatnak, ezáltal a passzív dohányzás is kárt okoz! A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30 százalékkal magasabb ez a kockázat. Riasztó adat a legutóbbi hazai felmérések szerint, hogy a fővárosi óvodások 29%-a passzív dohányos.

A passzív dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrög képződés kockázatát. A vérrög kialakulásához azonban az érfalon korábban kifejlődött meszes plakkok sérülése is szükséges. A dohányzás hatására ezen felül az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodások jönnek létre.

 

Mitől ennyire káros a passzív dohányzás?

A cigaretta akkor is füstöl, amikor éppen nem szívják, így a kibocsátott füst háromnegyede nem magát a dohányzót, hanem a környezetét mérgezi. Ráadásul ez a füst a parázsból származik, így szűretlen és sokkal mérgezőbb, mint a beszívott adag. A káros hatások mértéke függ a mérgezés dózisától és attól is, hányan füstölnek a nem dohányzóval egy légtérben, és hogy milyen a helyiség szellőzése.

A passzív dohányzás a WHO legutóbbi adatai szerint világszerte évente 600 ezer halálos áldozatot követel: minden századik ember tehát más, a környezetében dohányzó mérgezéséből fakadóan hal meg.

Az elszenvedők egyharmada gyermek: az ő egészségükre a legkárosabb az önkéntelenül beszívott füst. A gyerekek 40, a férfiak 35 és a nők 33 százaléka szándékán és akaratán kívül kénytelen cigarettafüstöt belélegezni napról napra.

 

A passzív dohányzás további káros hatásai

A kaliforniai Berkeley Laboratórium új kutatása egy eddig nem ismert potenciális veszélyforrásra is felhívja a figyelmet. Nem csak a dohányos bőrén, haján érezzük a dohányfüst illatát, hanem abban a zárt térben, ahol dohányoztak, sokáig megmarad a jellegzetes szag. A dohányfüst megtapad a felületeken, például a falon, a padlón, a függönyökön, a bútorokon, és különböző textíliákon. Ez a maradék nikotin a szobai levegőben lévő salétromos savval reagálva rákkeltő anyagokat képez, amelyek a legveszélyesebb rákkeltő anyagok. A tanulmány szerint a cigarettázás közbeni szellőztetés sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn történő dohányzás során a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin a zárt térbe visszatérve minden egyéb felületre is rákerülhet, tehát ezzel sem védhető ki a károsító hatás.

Hogyan kerülhető el a passzív dohányzás?

  • A legjobb módja annak, hogy elkerüljük a passzív dohányzást, hogy kerüljük a dohányosok társaságát. Ha nem dohányzunk, akkor a szabadban helyezkedjünk minél távolabb a dohányzókhoz képest.
  • Ha vendég jön hozzánk, akkor nyugodtan kérjük meg, hogy az erkélyen vagy a kertben gyújtson rá, ne pedig a lakásunkban.

Mára már a legtöbben tudjuk, hogy a cigaretta okozta betegségeket felsorolni is nehéz lenne: az összes daganatos haláleset 30, míg a tüdőrák 90 százalékát okozza. Ne feledjük azonban, hogy a dohányzás nemcsak annak az egészségét károsítja, aki a cigarettát elszívja, hanem azét is, aki egy légtérben van vele. A passzív dohányzásnak is egyre több és több káros hatását fedezik fel a kutatók. A helyzet a kampányok ellenére sem javul, sőt romlik: világszerte mind többen szoknak rá a cigarettára. Éppen ezért fontos, hogy ügyeljünk a környezetünkre, és igyekezzünk elkerülni a passzív dohányzásból adódó negatív hatásokat!

 

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a ScanoMed csapata!

2021 03 26 husvet

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés