Scanomed - Nukleráis medicina központok

Minden fontos tudnivaló a BMI indexről

 

A WHO szerint a bolygó népének fele ma nem a veszélyes fertőzésektől hal meg, mint a múltban. Az ember fő ellenségei a gyorsételek, a túlfőzés, a stressz, az ülő munka, az elhízás és a mozgás hiánya. Napjainkban az elhízás népbetegségeknek számít. Ezekben az esetekben túlzott zsírraktározás lép fel, ami káros a szervezetre nézve és számos egészségügyi problémához vezethet. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy ez a felesleges testzsír nemcsak kívül, a bőr alatti szövetekben mutatkozhat meg, hanem lerakódhat a hasüregben, így körbeveszi a belső szerveinket, mint például a májat, a szívet, a hasnyálmirigyet.

Általánosságban elmondható, hogy akkor számít valaki túlsúlyosnak, ha testsúlya 20%-kal többet nyom az ideálisnál. Az ideális testsúly megállapításához, az elhízás mértékének ismeretéhez használt számításokkal közelebb kerülhetünk az igazsághoz, teljesen pontos eredményt azonban önmagában egyik módszerrel sem kaphatunk. Az elhízás egészségünkre gyakorolt hatásaiban ugyanis egyéni tényezők és adottságok is közrejátszanak. A mérés azonban így is fontos, leginkább, hogy rendszeresen odafigyeljünk testsúlyunkra, és elkerüljük az elhízással járó veszélyeket. Az elhízás ugyanis komoly rizikófaktort jelent a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, egyes daganatos betegségek, zsíros máj, epehólyag-bántalmak, az ízületi gyulladás, asztma, fogamzóképességgel és terhességgel kapcsolatos problémák kialakulásában.

 

Hogyan mérjük testünk egészségi állapotát?

A BMI (angol body mass index), azaz testtömeg index (rövidítve TTI) tükrözi az emberi egészség állapotát. Ez a mutató a test zsíros erőforrásaitól függ, és lehet normális, túlzott vagy hiányos. Sok ember esetében a testtömeg index messze nem optimális. A BMI, vagyis a testtömeg index megmutatja a magasságunk és a súlyunk arányát, így megtudhatjuk, hogy megfelelő-e az aktuális testsúlyunk vagy esetleg fogynunk, illetve gyarapodnunk kellene-e. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a kapott érték mennyire ad valós képet.

Ennek a mutatónak a megállapításához meg kell adni a súlyunkat (kilogrammban) és magasságunkat (méterben). Ezután a súlyszámot jelző számot el kell osztani a növekedés numerikus kifejeződésének négyzetével kapott számmal. Más szavakkal, használnia kell azt a képletet, amely a testsúly és a magasság arányát adja meg:

BMI

 

A végeredmény alapján pedig kiderül, hogy gond van-e a testsúlyunkkal. Az irányadó értékek az alábbiak:

  • <16: súlyos soványság
  • 16 – 16,99: mérsékelt soványság
  • 17 – 18,49: enyhe soványság
  • 18,5 és 24,9 között: normális testsúly
  • 25 – 29,99: túlsúlyos
  • 30 – 34,99: I. fokú elhízás
  • 35 – 39,99: II. fokú elhízás
  • ≥ 40: III. fokú (súlyos) elhízás

Ugyanaz a szám azonban a mérlegeken eltérő jelentéssel bírhat, ideális esetben figyelembe kell venni egy személy magasságát, nemét, korát és életmódját. A BMI-vel nem lehet különbséget tenni a zsír- és izomtömeg között, ezért ez nem ad információt a testfelépítésre és a test zsírtartalmára vonatkozóan. Egy élsportoló nagy izomtömeggel elérheti a 25-ös BMI értéket is, anélkül, hogy a testén zsírfelesleg lenne. Éppen ezért a BMI kalkulátort csak irányadónak érdemes használni.

 

Ha az életkort is figyelembe vesszük, akkor például az alábbi értékhatárokat érdemes optimálisnak tekinteni:

  • 19-24 éves: BMI 19-24
  • 25-34 éves: BMI 20-25
  • 35-44 éves: BMI 21-26
  • 45-54 éves: BMI 22-27
  • 55-65 éves: BMI 23-28
  • 65 év felett: BMI 24-29

 

Jelenleg az ideális súly (normál testsúly) meghatározása azonban számos mutató alkalmazásával is történik, amelyek figyelembe veszik az egyén szerkezetének jellemző tulajdonságait. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy pontosabban meghatározzuk, hogy túlsúlyos-e, amely egyébként orvosi szempontból nem lehet elhízott. Az endokrinológusok például 4 fokú elhízást különböztetnek meg. Az 1 fokú elhízás esetén a túlsúly meghaladja az ideális vagy normál - 10-29% -ot, 2 fokú elhízással - 30-49% -kal, 3 fokú elhízással - 50-99% -kal, 4 fokú elhízással - 100% -kal több.

 

Nem elég tehát kizárólag a testtömeget vizsgálni, fontos meghatározni, hogy a test hány százaléka zsír, ebből mennyi található a belső szervek körül, továbbá, hogy a test hány százalékát képezi az izomtömeg. A mért értékekből arra következtethetünk, hogy milyen irányban célszerű megváltoztatni a testösszetételt, hogy ideális formában kerüljünk.

 

Mi okozhat magas BMI indexet és elhízást?

A testsúly problémák hátterében gyakran a nem megfelelő anyagcsere működés áll. Ennek felmérése laborvizsgálatok végezhetők: a felszívódási zavarok, illetve a túlsúly okának laboratóriumi vizsgálatával lehetséges.

 

Az elhízás hátterében továbbá olyan genetikai, idegrendszeri, hormonális és anyagcsere folyamatok rendellenes működése állhat, amelyek a szervezet energia egyensúlyának módosulását okozhatják. Ezek a folyamatok összességében növelik a táplálékfelvételt, csökkentik az energia leadást, ami előbb-utóbb zsírraktározást eredményez. Az elhízott emberek több energiát fogyasztanak testük biokémiai- élettani folyamatai során, mint a normál testtömegűek, amelyeket csak fokozott táplálék (energia) felvétellel tudnak kielégíteni.

 

Statisztikailag egy olyan személy sokkal előbb lesz cukorbeteg, rákos vagy depressziós, akinek a BMI-értéke 25 feletti, viszont ez a veszély valójában csak akkor áll fenn, ha ez a magas érték a sok testzsírból és az egészségtelen életmódból adódik.

 

Bajt jelezhet-e az alacsony BMI?

A csökkent BMI viszont egy másik rendellenességet jelez. Ez a körülmény is aggodalomra adhat okot. A zsírlerakódások elégtelen tömegével rendelkező szervezet nem tud normálisan megbirkózni funkcióival és betegségekkel szemben. A zsírszövet hiánya az 1-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, emésztési rendellenességek, légzési problémák vagy a psziché problémája lehet.

 

Hogyan előzzük meg a súlyproblémákat?

Fontos, hogy rendszeresség legyen az életünkben. Tartsuk be a napi ötszöri étkezést, ami három főétkezésből és két uzsonnából áll. Vezessük be a teljes kiőrlésű gabonaféléket étkezésünkbe, mint például a teljes kiőrlésű kenyér, tészta, barnarizs, quinoa, hajdina, bulgur, köles. Fogyasszunk naponta minimum öt adag zöldséget és három adag gyümölcsöt.

 

A Magyar Elhízástudományi Társaság - MET - öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében. Ezek a pontok is a fent említett javaslatokat foglalják magukba:

  1. Étkezz változatosan, de felezd le a fő- és kisétkezések adagját! Minden étkezés tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt.
  2. Fokozatosan növeld a mozgásaktivitásod: ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10 ezer lépésre növelendő.
  3. Aludj lehetőleg hét-nyolc órát, ebből lehetőleg éjfél előtt két órát, lefekvés előtt két órával pedig már ne egyél, és ne sportolj.
  4. A stresszoldást lehetőleg aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsd.
  5. Életmódod legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, és csökkentsd az alkoholfogyasztást.

 

Mit tegyünk, ha túlsúllyal küzdünk?

Iktassuk ki a fölösleges kalóriákat, például cukrozott üdítőitalokat, chipseket. Minden étkezésnél az adagunk felét zöldségek vagy gyümölcsök töltsék ki, negyedét teljes kiőrlésű gabonafélék és a megmaradt részt pedig fehérjék képezzék. Igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot. Végezzünk minimum heti három alkalommal, legalább 40-45 percig egészségi állapotunknak megfelelő edzést. Ügyeljünk tehát a megfelelő mennyiségű és összetételű étrendre, megfelelő fizikai aktivitásra, az alvás-pihenés megfelelő arányára, valamint szervezetünk szükségleteinek megfelelő hidratálására.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés