Scanomed - Nukleráis medicina központok

A vércukorszint jelentősége, fajtái és mérése

Mikor mondjuk, hogy a jó és mikor, hogy rossz a vércukorszint? Miért vészélyes, ha nem megfelelő a cukorszint? És mi is pontosan a cukorbetegség? Alábbi bejegyzésünkben ezekre keressük a részletes válaszokat.

A vércukorszint a vérplazmában adott pillanatban megmért, meghatározott vércukor mennyisége. Vénás vérből laborvizsgálat során az étkezést megelőző vércukorszintjének meghatározására törekszünk. Ezzel a méréssel igyekeznek a szakemberek pontos képet adni a szervezet vércukorszintjéről.

Ezzel összefüggésben a cukorbetegség lényege, hogy rendellenesen megemelkedik a vér cukorszintje, mert az ennek fenntartásáért felelős hormont, az inzulint a szervezet nem termeli kellő mennyiségben vagy nem használja megfelelő módon.

A normális vércukorszint éhgyomri 3,5-6 mmol/l közötti érték, étkezés után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után nem haladja meg a 7,8 mmol/l-t. Hiperglikémiáról, azaz magas vércukorszintről akkor beszélünk, ha az éhgyomri cukorszintünk 7 mmol/l feletti. Ez enyhébb, de akár súlyosabb panaszokat is okozhat, hosszú távon pedig komoly következményekkel is járhat.

De miért is van ilyen fontos szerepe a cukornak?

A glükóz, vagyis a cukor a szervezet sejtjeinek legfőbb energiaforrása, melyet többnyire szénhidrátot tartalmazó élelmiszerekből nyerünk. A cukor a vérben szívódik fel, mely elszállítja a sejtekhez, vagy a májban raktározza. Ehhez a folyamathoz szükséges az inzulin. Az inzulin az úgynevezett Lagerhans-szigeteken, vagyis a hasnyálmirigy mirigyállományában elszórt apró sejtcsoportok ezrein termelődik. Étkezés után, amint az emésztőrendszer megkezdi a munkáját, a vér cukorszintje emelkedni kezd. A Langerhans-szigetek sejtjei érzékelik ezt az emelkedést és fokozzák az inzulintermelést. Az inzulin arra készteti a szervezet sejtjeit, hogy vegyék fel a szőlőcukrot és így csökkentsék normális szintre a vér cukortartalmát. Az egészséges hasnyálmirigy annyi inzulint termel, amennyi szükséges egy étkezéskor a szervezetbe juttatott táplálék felhasználásához. Ha nő a vércukorszint, akkor nő az inzulintermelés, és ahogy csökken a cukor szintje a vérünkben, kevesebb inzulin termelődik. A cukorbetegeknél azonban a hasnyálmirigy már nem termel elég inzulint, a sejtek nem tudják felvenni a glükózt, és az felhalmozódik a vérben, vagyis magas lesz a vércukorszintjük. Másik eset lehet, hogy ugyan a hasnyálmirigy még képes inzulint termelni, de a szervezet nem megfelelően reagál rá és ilyenkor is magas lesz a vércukorszintünk.

Fontos azonban tudni, hogy normális vércukorszint mellett is fennállhat cukoranyagcsere-zavar, ha a szervezet fokozott inzulintermeléssel még képes megfelelő értéken tartani a vércukorszintet. Ez az inzulinrezisztencia. A vércukorszint értékét mg/dl vagy a mmol/l mértékegységben határozzák meg.

A vércukorszint emelkedés szintjei:

Sokszor nem is észleljük, ha kismértékben megemelkedett a vércukorszintünk, de az azt kísérő állandó fáradtság és erőtlenség már egy kialakulóban lévő cukorbetegségre is utalhatnak. Ennek ellenére az érintettek gyakran nem veszik komolyan ezeket a jeleket.

• Normális szint:

A vércukorszint normálisan 3,9-6,1 mmol/l között mozog éjszakai koplalás után. Emelkedett éhomi vércukorszintről beszélünk, amikor az éhomi vércukorszint enyhe emelkedettséget mutat, 6,1-6,9 mmol/l, de a cukorterhelési vizsgálat 2 órás értéke a normál tartományon belül marad.

• Csökkent glukóztolerancia:

Ez olyan anyagcsere-állapot, amely a normális és a diabeteszes között helyezkedik el. Az éhomi vércukorszint enyhén emelkedett lehet, 6,0-7,0 mmol/l, a cukorterhelési vizsgálat eredménye 7,8-11,0 mmol/l közé esik.

• Cukorbetegség:

Kialakult cukorbetegség esetén mind az éhomi vércukorszint (>7mmol/l), mind a 2 órás terhelés végeredménye (>11,1mmol/l) a kóros tartományban helyezkedik el.

• Hipoglikémia:

A vércukorszint kényes egyensúlya felborulhat a másik irányba is: a hipoglikémia olyan állapot, amelyben a vércukorszintje rendellenesen alacsony. Hipoglikémia előfordulhat olyankor is, ha a beteg nem eleget vagy nem időben eszik, vagy evés nélkül túl sokat mozog. Ilyenkor a vércukorszint 3,9 mmol/l alá esik, melyhez számos tünet, verejtékezés, éhségérzés, szapora szívverés, dekoncentráltság, fejfájás, álmosság, akár zavartág társul. Bizonyos esetekben lehetnek tünetszegények is, döntően akkor, ha a cukorbetegeknél a gyakori hipoglikémiák miatt a hipoglikémia érzet részben vagy teljesen kiesik. A kórosan alacsony vércukorszint oka leggyakrabban cukorbetegekben a gyógyszeres kezelés és az étkezés nem megfelelő összehangolása, illetve jelentős fizikai aktivitás.

A rossz vércukorszint következményei

A határérték feletti vagy alatti, illetve a nagy kilengésekkel ingadozó vércukorszint a cukorbetegség tünete, melynek számos szövődménye is lehet. Vesebetegség, látásvesztés, neuropátia alakulhat ki, de szív- és érrendszeri betegségek is nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő.

A magas vércukorszint korai jelei:

• szomjúság
• fáradtság
• gyakori vizelés
• látászavar
• bőrviszketés
• levertség

A nagyon magas vércukorszint jelei:

• súlyveszteség
• izomfájdalom, görcsök
• hasfájás
• rosszullét, hányás
• acetonszagú lehelet
• eszméletlenség
• homályos látás
• állandó, folyamatos szomjúság érzés
• lassú sebgyógyulás, erős viszketés

Az alacsony vércukorszint tünetei:

• hirtelen jelentkező, erős éhségérzet
• gyengeség, szédülés, látászavar
• fázás, verejtékezés
• fejfájás, heves szívdobogás
• zavartság, ingerültség

Mitől lehet a normálisnál magasabb a vércukorszintünk?

• Ha több szénhidrátot, cukrot fogyasztunk a kelleténél.
• Ha nem a megfelelő mennyiségű vagy típusú gyógyszert kapjuk a cukorbetegség kezelésére.
• Ha a szokásosnál kevesebbet mozgunk.
• Gyulladásos betegségek, fájdalom, műtét és fertőzések esetén.
• Ha olyan készítményt szedünk, amely emeli a vércukorszintet.
• Ha nem megfelelően tároljuk az inzulint.

Mit tegyünk, ha túl alacsony a vércukorszintünk?

Ilyenkor együnk szénhidrátot, például szőlőcukrot. Ha gyakrabban előfordul ez az állapot, érdemes kivizsgálást kérni. Ha pedig cukorbeteg illetőről van szó, akkor meg kell mérni a vércukorszintet, és a szabályok szerint korrigálni!

Ha vércukorszint 3,9 mmol/l vagy alacsonyabb, első korrekciónak fogyasszunk el 15 g szénhidrátot.

15 g szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek:

• 1,5-2 dl narancslé vagy almalé,
• egy csésze tea 3 kávéskanál cukorral,
• 2 dl cukros üdítő,
• 3 szőlőcukor tabletta,
• 3 kockacukor.

A tej, a csokoládé, valamint a gyümölcsök nem emelik olyan gyorsan a vércukorszintet magas zsír-, illetve rosttartalmuk miatt. Ha a következő étkezés csak néhány óra múlva lesz, akkor érdemes 15–20 gramm magasabb glikémiás indexű ételt (például kenyér, tészta, korpovit keksz) fogyasztani, hogy ne térjen vissza a hipoglikémia.

Melyek a vércukorszintmérés módszerei?

• Terheléses vércukorszintmérés

Terheléses vizsgálat esetén általában 75 g glukóz elfogyasztása előtt, majd 2 órával ezt követő vércukorszint meghatározására kerül sor. A cukorterhelés elsősorban prediabétesz és diabétesz diagnózisára alkalmas.

• Vércukor-önellenőrző készülékek

A vércukorszint-önellenőrzés során, vércukormérő készülékekkel a kapilláris vér pillanatnyi vércukorszintjét határozzuk meg. A vércukormérő készülékek diagnózisra nem alkalmasak, a vércukorszint monitorozására alkalmazzuk. A mérés során a vérmintát egy egyszer használatos tesztcsíkra helyezzük. A glükométerek teljes vérből mérnek vércukorszintet, bár a beállítás szerint a plazma glükóz szintet adják meg. A monitor során akár napi 300 vércukor érték meghatározására alkalmas.

Hogyan és honnan lehet visszafordítani a cukorbetegséget?

A prediabetikus betegek vércukorszintje a normálnál magasabb, de nem elég magas ahhoz, hogy diabéteszként diagnosztizálhassák. A prediabetikus betegek (az inzulinrezisztencia néven is ismert) nagyon magas kockázatot jelentenek a 2. típusú cukorbetegség kialakulására. A következőket tehetjük, hogy visszafordítsuk a betegséget és egészségesebbé váljunk:

• Korlátozzuk a feldolgozott és elkészített ételeket.
• Amikor szénhidrátot eszünk, ügyeljünk arra, hogy összetett és nem egyszerű szénhidrátok legyenek.
• Csökkentsük a feldolgozott cukorbevitelt.
• Növeljük az étrend rosttartalmát.
• Növeljük a mindennap fogyasztott gyümölcs- és zöldségfélék mennyiségét.
• Együnk fehér húst, korlátozzuk a vörös húsok mennyiségét az étrendben. Növeljük az elfogyasztott hal és bőr nélküli baromfi mennyiségét.
• Együnk egészséges zsírokat (olívaolajat, kókuszdióolajat és avokádóolajat).
• Válasszunk alacsony kalóriatartalmú ételeket.
• Főzzünk gyógynövényekkel.
• Szabályozzuk adagjainkat. Együnk lassan és minden falatot ízleljünk meg. A tányér felének gyümölcsnek és zöldségnek kell lennie, negyedének összetett szénhidrátnak, például barna rizsnek vagy édes burgonyának, a fennmaradó további negyed sovány hús, mint például sült csirke vagy grillezett hal legyen.
• Igyunk sok vizet.
• Növeljük a fizikai aktivitást, fogyjunk le.