Scanomed - Nukleráis medicina központok

A lisztérzékenység tünetei és kezelése

 

A lisztérzékenység (más néven cöliákia, glutén-szenzitív enteropátia) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység név némiképp félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nem kizárólag a búzalisztben fordul elő, továbbá a beteg nem minden lisztre érzékeny.

A cöliákiát az egyes prolamin fehérjékkel szembeni immunológiai intolerancia okozza az arra genetikailag hajlamos egyénekben. Ezek közé tartozik a búzában található gliadin, a rozsban előforduló szekalin, vagy az árpában jelen lévő hordein, melyek a glutén alkotóelemei. Ezek a fehérjék ellenállnak az emésztőenzimeknek, majd a bélbe jutva a szöveti transzglutamináz enzim módosítja őket és az immunrendszer aktiválásán keresztül helyi gyulladásos reakciót okoznak, ami hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok eltűnéséhez vezet, ezáltal csökken a felszíváshoz rendelkezésre álló nyálkahártya felület. A tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki.

A lisztérzékenység előfordulása a világon nagyon különböző. Japánban és fekete Afrikában a betegség ismeretlen, ám Európában viszonylag gyakori. Az úgynevezett jéghegy-elmélet szerint a tüneteket mutató és felismert gluténérzékenység az összes eset mindössze 10-15 százaléka, hiszen az emésztőrendszeri tünetek nem mindig egyértelműek.

A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő problémák. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig mindennapos problémát jelentenek. A lisztérzékenység gyakorisága igen gyakori egypetéjű ikrek esetében, cukorbeteg gyermekeknél. A glutén érzékenység 70%-ban a nőket érinti. Hazánkban kb. minden századik embert érint a betegség.

Hogyan alakul ki a gluténérzékenység?

A gluténérzékenyeknél a glutén indít el egy autoimmun folyamatot, amely során a sejtfelszíni molekula és a gabonafehérje képesek összekapcsolódni. A szervezet idegennek véli azt és küzdeni kezd ellene, ellenanyagot kezd el termelni a saját szövetek ellen.

A lisztérzékenység hajlama családi öröklődéssel függ össze, ám kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak.

Mivel öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a többi családtagnál is megjelenik a betegség. A hajlamot okozó gének még nem bizonyítottan ismertek, de bizonyos sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe. Ezeknek a molekuláknak a segítségével tudja az immunrendszer megkülönböztetni a saját szervezetet az idegenektől.

A lisztérzékenység leggyakoribb tünetei

Tipikus tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák. A hasmenés mellett jellemző az akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség.

A lisztérzékenység következtében fellépő immunreakció során a bélbolyhok elpusztulnak, így a felszívó felület rendkívüli csökkenése miatt valamennyi tápanyag felszívódása romlik, emésztési, felszívódási zavar jön létre. Legfontosabb következményei ezért az alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány, és ennek nyomán különböző betegségek. A vas és a B12 vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat, gyengeséggel, fáradékonysággal. A D-vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet. A kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okoz. Kialakulhat a hibás mozgáskoordináció, a K-vitamin hiánya pedig véralvadási problémákkal járhat.

A gluténérzékenység egyéb tünete lehet a tejcukorérzékenység, fogzománc hibák, korai fogromlás vagy rendszeresen visszatérő afták a szájban.

A gluténérzékenység vizsgálata

A cöliákia diagnózisához az alultápláltság megállapításán kívül gasztroenterológus segítségével ki kell mutatni a cöliákiára jellemző ellenanyagokat a vérszérumból végzett ellenanyag-vizsgálatokkal, másrészt endoszkópos vékonybél-biopsziával a következő jellemzőket kell igazolni:

  • a vékonybél-bolyhok megfogyatkozását, sérülését
  • a gluténmentes diéta hatására a tünetekben bekövetkező javulást

Ehhez fontos, hogy a beteg ne hagyja el étrendjéből a glutént mindaddig, míg az első vékonybél-vizsgálat meg nem történik, ez ugyanis az egyetlen teljesen megbízható mód a diagnózisra.

A lisztérzékenység kezelése

A betegség kezelésének egyetlen módja a gluténmentes diéta. Ez azzal jár, hogy ki kell hagyni az étrendből minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozsot tartalmaz. Búzaliszt helyett rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójalisztet, burgonya- és kukoricakeményítő használata javasolt.

Ezen kívül a gluténérzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban megfelelően összeállított diétával nagyon jól karban tartható. Az autoimmun betegségek köréből egy jól kezelhető betegség, mivel cöliákia esetén pontosan meghatározható, hogy mely anyag váltja ki a folyamatot (a glutén). Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító folyamata leáll.

Megelőzésre sajnos nincs mód, fegyelmezett diétával azonban a betegség szövődményei kivédhetők.

 

  • Infralámpa és inhalálás. Mik lehetnek az áldásos hatásaik?

    Régóta ismert és nagyon hatékony gyógymód megfázás esetén a helyi meleg alkalmazása. Ilyen kezelés lehet például a gőzölés, más néven inhalálás és az annál egyszerűbben kivitelezhető "lámpázás", vagyis az infralámpa használata.

  • A lisztérzékenység tünetei és kezelése

    A lisztérzékenység (más néven cöliákia, glutén-szenzitív enteropátia) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység név némiképp félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nem kizárólag a búzalisztben fordul elő.

  • A leggyakoribb télen elkövetett egészség-hibák

    Már javában tart a tél, így sokkal jobban kell figyelnünk az egészségünkre is. Nagyon lehűlt a levegő, és akár a tömegközlekedési eszközökön is elkaphatunk egy-két betegséget.

  • Hogyan készüljünk a síelésre és előzzük meg a baleseteket

    A síelés Magyarországon is egyre jobban elterjedt sportág. Egyes kutatások szerint Magyarország lakosságának 5%-a rendszeresen síel, és ez a sport a labdarúgást követően a második számú tömegsport hazánkban.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés