Scanomed - Nukleráis medicina központok

Hogyan védjük szervezetünket a nagyvárosi szmog ellen?

 

Ijesztő mértékűvé vált az utóbbi években a Földön a légszennyezettség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Föld népességének 90 százaléka él olyan helyen, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a biztonságos határértéket. Világszerte 5,5 millió ember hal meg évente a légszennyezés káros hatásai következtében. Sok nagyvárosban gyakori vagy állandó a szmog, ez pedig egyszerre akár több millió ember egészségére káros. Sok városban olyan magas a szálló por koncentrációja, hogy időnként szükséges elrendelni a légszennyezettség riasztási fokozatát, a szmogriadót is

Mi a szmog és miért káros?

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO2) szennyezést is okoz.

A levegőben szálló finom por, a kipufogógázokból és égéstermékekből származó koromszemcsék és más szennyező anyagok a légutak nyálkahártyájára kerülnek, ami azonnal elindítja a szervezet védekezési mechanizmusait.

A légutak nyálkahártyáján található csillószőröcskés hám tereli ki ezeket a káros részecskéket, ám bizonyos mennyiség már gátolja a csillók működését. Ezáltal pedig károsodhat és begyulladhat a nyálkahártyánk. Ha valaki tartósan ki van téve ennek a hatásnak, az akár asztmához, allergiához vagy akár a tüdő megbetegedéséhez is vezethet.

A levegőben lévő szennyező részecskék akkor válnak különösen veszélyessé az emberi szervezet számára, ha átmérőjük kisebb, mint 2,5 mikrométer, ami nagyjából harmincszor kisebb, mint az emberi hajszál átmérője. Ezek a részecskék olyan kicsik, hogy bejutnak a légutakba, és ott lerakódnak és egészen mélyre jutnak a tüdőnkben.

Mely részecskék a legveszélyesebbek?

A légszennyezést okozó részecskék közül a PM2.5 nevűt tartják a kutatók a legveszélyesebbnek, aminek elnevezése azt jelenti, hogya részecskék átmérője kisebb, mint 2,5 mikrométer.

Kutatók felfedezték, hogy a PM2.5 úgynevezett epigenetikai változásokat képes létrehozni szervezetünk sejtjeiben, ezáltal pedig befolyásolja immunrendszerünk génjeit, és gátolja bizonyos védekező mechanizmusok működését. Azonban a tudósok azt is felfedezték, hogy egyes tápanyagok lassítani, sőt megállítani is képesek ezen folyamatokat.

Hogyan védekezhetünk a szmog ellen?

Tudósok vizsgálják, milyen hatóanyagokkal lehet felvenni a harcot a szmog ellen. A kutatás még kezdeti fázisban tart, mert viszonylag kis létszámú fókuszcsoporton vizsgálták a hatásokat.

A tudósok úgy vélik, hogy a B-vitamin bevitelével preventív módon csökkenthetjük a szmog kedvezőtlen élettani hatását. B6-vitamint vehetünk magunkhoz a csirkehússal, magvakkal, májjal, B12-t a halhússal, tojással. A B-vitamin nagy adagban akár teljesen semlegesítheti a kisméretű, légszennyezettségből származó részecskék által okozott káros hatást. Annak ellenére, hogy a légszennyezés egészségkárosító hatása világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, a károsodást okozó mechanizmusok még mindig nem ismertek.

A nagyvárosok másik legfontosabb jellemzője földrajzi elhelyezkedésük. A legtöbb metropolisz ugyanis bőven északra vagy délre található az egyenlítőtől, így pedig az itt élők az egyik legfontosabb, egészségünkhöz elengedhetetlen vitaminból, a D-vitaminból jelentősen kevesebbhez jutnak hozzá, mint a Föld napsütötte részein élő lakosság. Ezért, ha nem is egész évben, de nagyvárosi lakosként az őszi-téli időszak alatt elengedhetetlen, hogy pótoljuk a D-vitamint is.

A legjobb megoldás az lenne, ha modernizálnánk a lakossági fűtést, valamint átalakítanánk a városi közlekedést megújuló, tiszta energiával üzemelő járművekre, amíg ez nem történik meg, addig a következőket tartsuk szem előtt:

  • Szmogriadóban minimális időt tartózkodjunk a szabadban. Különösen kerüljék az utcát a gyerekek, az idősek, valamint a légúti, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők. Ha mégis kimozdulunk, azt ne szennyező dízelautóval tegyük, hanem válasszuk a tömegközlekedést.
  • Igyunk sok vizet, fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt. A szervezetnek ilyen helyzetben sok folyadékra van szüksége, emellett a C-vitamin, a zöldségek, gyümölcsök és a bennük lévő antioxidánsok segítenek csökkenteni a szennyezett levegő belélegzésével járó egészségügyi kockázatokat.
  • Fűtsünk okosan, és ne égessük az avart. Magyarországon a légszennyezés egyik fő forrása az otthoni szilárd tüzelés. Legjobb a környezetnek, ha megújuló energiával (pl. geotermikus energiával) fűtünk, de a szilárd tüzelésnél a gázfűtés is kevésbé szennyező. Ha mégis csak szilárd tüzelőanyaggal tudunk fűteni, lehetőleg csak száraz fát használjunk. Hulladékkal fűteni tilos. A műanyag szemét, autógumi, ruha égetése tilos, ezen anyagok tüzelése során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Avart, zöldhulladékot se égessünk, hanem komposztáljunk vagy használjuk a zöldhulladék tárolására szolgáló zsákot.
  • Lépjünk hátra pár lépést a piros lámpánál – válasszuk a mellékutcákat. Különösen veszélyesek ezek a kereszteződések babakocsiban ülő vagy csak szülők mellett várakozó gyerekekre, akik alacsonyabban, egyenesen a kipufogók magasságában még jobban ki vannak téve a káros anyagoknak.
  • Szellőztessünk okosan. Szellőztetni a lakásban elhasználódott levegő miatt szoktunk, hogy kicsit felfrissítsük a szobákat. Ha szmogos a városi levegő, ilyenkor ne a forgalmas utakra, hanem a belső udvarra vagy kertre néző ablakokat nyissuk ki szellőztetéskor. Érdemes elkerülni a csúcsidőszakot, és még a reggeli forgalom előtt, vagy este, a munkából hazaáramló gépkocsiforgalom után nyissunk ablakot. Amikor szmogriadó közeli a szennyezés, jobb, ha egyáltalán nem szellőztetünk. Fontos, hogy ne dohányozzunk, és figyeljünk arra is rá, hogy ne égessünk oda ételt a lakásban, mert az ugyanúgy elszennyezi a levegőt.
  • Ne sportoljunk a szabadban szmogos időben. A városokban a levegő általában a reggeli és a délutáni csúcsidőben a legszennyezettebb, illetve napközben sem tud kitisztulni a folyamatos forgalom miatt. Ha egyébként a szabadban szeretünk edzeni vagy futni, akkor érdemes ezt elkerülve a kora reggeli órákat, vagy az estét választanunk. Különösen veszélyes a szervezetre, ha fokozott mozgással és igénybevétellel járó gyakorlatok végzésekor szmogos levegőt lélegzünk be, hiszen ilyenkor a szervezetnek több levegőre van szüksége, így több káros anyag is jut be a tüdőnkbe.

 

  • Hogyan védjük szervezetünket a nagyvárosi szmog ellen?

    Ijesztő mértékűvé vált az utóbbi években a Földön a légszennyezettség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Föld népességének 90 százaléka él olyan helyen, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a biztonságos határértéket.

  • Immunrendszer gyengítő ételek és szokások. Miket kerüljünk az influenza szezonban?

    A hideg időszakban a szervezetünk fokozott terhelésnek van kitéve, hiszen ilyenkor nagyon sok vírusfertőzés kering a levegőben. A mindennapok rohanó világában pedig gyakran nem könnyű odafigyelni arra, hogy mit fogyasztunk, és hogy az mennyire egészséges.

  • Érvek az e-cigaretta ellen és legújabb alternatívája

    Drasztikusan alakulnak át világszerte a dohányosok szokásai. Az utóbbi néhány évben óriási változások zajlottak le dohánypiacon és a dohányzási szokásokban. A hagyományos cigarettáról egyre többen szoknak át a legmodernebb kütyükre, melyek hatásai körül azonban sok a vita.

  • A klímaváltozás riasztó hatásai egészünkre nézve

    Manapság már érvényesülni látszik a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatása. A klímaváltozás miatt rengeteg egészségügyi probléma súlyosbodik, nő a szezonális allergiások száma és a tüdő- és szívbetegségek kialakulásának valószínűsége is.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés