Scanomed - Nukleráis medicina központok

A meditáció és annak kevésbé ismert hatásai

Napjainkban egyre több ember küzd stresszes mindennapokkal. A stresszkezelésre több módszer is létezik, az egyik ilyen a meditáció.

Hétköznapi nyelven meditációnak nevezzük azoknak a technikáknak az összességét, amelyeket különböző okokból, mint például fizikai relaxáció, belső nyugalom, pszichikai egyensúly elérése, betegségek leküzdése vagy csak általános jó közérzet miatt gyakorolnak.

A meditációnak fontos szerepe lehet szívünk egészségének megőrzésében és vérnyomásunkra is jótékonyan hat. Ezek mellett pedig számos egyéb, kevésbé ismert fizikai hatása is lehet szervezetünkre. A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak.

Meditáció következtében javul szociális és érzelmi életünk, tudatosabbá válunk érzelmeinkkel kapcsolatban, és képessé válunk jobban kontrollálni azokat. Megtanuljuk anélkül szemlélni a bennünket érő impulzusokat, hogy kénytelenek lennénk feltétlenül intenzív érzelmi reakciót adni rájuk.

A meditáció testünkre gyakorolt hatásai között szerepel a pulzusszám csökkenése és a szorongás fizikai tüneteinek enyhülése is. Ha kiürítjük az elménket és különböző testrészeinkre koncentrálva eltöltünk néhány percet, máris érezhetjük a meditáció jótákony hatásait. A lábujjaktól felfelé haladva minden egyes testrészre rá kell összpontosítani minden figyelmünket, ennek segítségével pedig el tudjuk vonni az elmét a hétköznapi problémáktól. Ehhez hasonló gyakorlatokkal növelhetjük kiegyensúlyozottságunkat és csökkenthetjük a stresszt.

A folyamatos stresszhelyzetben emelkedik a vérnyomásunk, vércukorszintünk, illetve szaporább less a pulzusunk. Az állandó feszültség miatt ezért a későbbiekben megnőhet a szívbetegségek, például a szívinfarktus kialakulásának esélye is.

Aki kipróbálja a meditációt, már rövid távon élvezheti kedvező hatásait: a kiegyensúlyozottságot, a nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt. A fizikai hatások is már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés.

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Az egyik tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége. A fokozott tekervényezettség pedig feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

A Psychological Science című szakfolyóirat egyik cikke is ezt erősíti meg, a meditáció figyelmi képességet növelő hatásáról számol be. A kísérleti alanyok, ahogy előrehaladtak a gyakorlásban, úgy fejlődött megfigyelőképességük pontossága és úgy vált számukra egyre könnyebbé, hogy hosszú ideig koncentráljanak egy-egy feladatra. Márpedig a figyelem fókuszálásának képessége mindenki számára fontos, és minden feladat, munka végrehajtásakor jól jön. Egy másik kutatás, ami a meditáció figyelmi képességeket növelő hatásáról számol be, arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlott meditálók nem pusztán pontosabban, de gyorsabban oldják meg a feladatokat. A kognitív képességek növekedésének okát abban találták meg, hogy a meditációs gyakorlat növeli a munkamemóriát. A kutatók szerint az így kifejlesztett képességek olyanok, mint a jól edzett izom: sok különböző célra használható az ereje.

Több vizsgálat is hatékonynak találta a meditációt étkezési zavarok, szenvedélybetegségek, pikkelysömör, depresszió és krónikus fájdalom kezelésében. Miszerint meditációval lehetségessé válik kontrollálni a fájdalomra adott emocionális reakciót és csökkenteni a stressz-választ. A kísérleti alanyoknál az eredmények napi 20 perc gyakorlás után jelentkeztek – már a harmadik napon! Ehhez azt is hozzáfűzik a kutatók, hogy természetesen minél többet gyakorolunk, annál erőteljesebb az eredmény.

A Psychoneuroendocrinology című szaklap közölte az egyik legmeglepőbb eredményt, mi szerint a rendszeres meditálás növeli a telomeráz enzim aktivitását, azaz véd a sejtek öregedése ellen!

A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. A vizsgálatok során a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. (Előbbi az agyi idegsejtek sejttestjeit, utóbbi az idegsejtek egymással kapcsolatot teremtő nyúlványait tartalmazza). Az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

Mindezek mellett a meditáció más élettani változásokkal is járhat. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A meditáció segítségével tehát sikerülhet megnyugtatni és ellazítani a lelket és a testet is. A meditáció jótékony hatását ma már az orvostudomány is elismeri. Nem kell hozzá spipirituális véna, lótuszülés meg csakratisztítás, nem szükséges hinnünk a buddhizmusban ahhoz, hogy profitáljunk a meditációból – elég, ha a gyakorlásunk eredményét megtapasztaljuk.

A meditációt gyakorlónak a legnagyobb gondot általában a folyamatosan elkalandozó gondolatok jelentik. Amikor meditáció közben mindenféle gondolataink támadnak, már nem vagyunk tudatosak, ekkor már figyelmünk máshol van. És ahol a figyelem van, ott van az energia. De amint észrevettük, hogy elkalandoztak gondolataink, máris tudatosak vagyunk. Talán a legcélravezetőbb módszer a tudatosság megőrzésére és figyelem testben tartására, ha elkezdjük megfigyelni testünket. Figyeljük légzésünket, a levegő útját az orron át a tüdőkbe és vissza. Figyeljük a vér áramlását az egész testünkben. Érezzük a végtagjainkat, az izmainkat. Érezzük meg az életet, az élet lüktető energiáját testünkben. Legyünk tudatosak, tartsuk figyelmünket a jelenben és a testünkben. Ez az állapot egy végtelenül békés, nyugodt, és boldog állapothoz fog vezetni. És ha egyszer megéreztük ezt az állapotot, egyre könnyebb lesz újra és újra előhívni. Természetesen a kezdetekben ezt is, mint mindent, amit jól akarunk csinálni, sokat kell gyakorolni.

 

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés