Scanomed - Nukleráis medicina központok

Az eszkimók titka a dermesztő hidegben

Bizonyára sokan gondoljuk úgy, hogy az eszkimók rendkívül sokat tudnak a hidegről, hiszen már ősidők óta laknak az északi sarkkörön túl, hóban és fagyban. Ezt nem csak elmondhatják magukról, de jelentős különbségek fedezhetők fel a génjeikben is. A különbség azért alakult ki, mert az eszkimók világában nincs sokféle élelmiszer, s a hagyományos étrend főleg halakból és igen magas zsírhányadú tengeri emlősökből áll. Az eszkimók a szervezetükbe bevitt napi zsírmennyiség 75%-át elhasználják, hiszen nem könnyű megharcolni a fagyos környezettel.

40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- és érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen. Bebizonyosodott, hogy az omega-3-nak nevezett ún. esszenciális, vagyis a szervezet által elő nem állítható, ám normál működéséhez nélkülözhetetlen zsírsavcsoport a védőfaktor.

Mivel az eszkimók ilyen sok halat esznek, táplálékukban nagyon magas a telítetlen zsírsavak aránya. Táplálkozási szokásaikat kutatva arra a következtetésre jutottak, hogy szinte kizárólag az Északi- tenger halait fogyasztják (lazac, makréla, hering). Ezek a halak pedig növényi planktonokkal táplálkoznak, amelyek gazdagok Omega-3 zsírsavakban. A hagyományos eszkimó étrend a világon az egyik legzsírosabb és a legmagasabb koleszterinben, mégis, a szív- és érrendszeri betegségek gyakorlatilag ismeretlen fogalomnak számítanak a körükben. A halolajban gazdag táplálkozás ugyanis hígítja a vért, csökkenti a vér trigliceridszintjét, míg a HDL- („jó” koleszterin) szintjét növeli, ugyanakkor az LDL- („rossz” koleszterin) szintjét csökkenti. Ez az az elixír, az étrendjük, ami védelmet nyújt az eszkimók számára, mely különösen gazdag az EPA nevű alapvető zsírsavban.

Az Omega-3 zsírsavak hatásának mechanizmusa többszörösen jelentős, ugyanis az omega-3 összetevői gátolják a szervezeten belül a trombociták felszaporodását, amivel csökken a vérrögök képződésének és a szív erek elzáródásának valószínűsége, ezzel megelőzve a szívinfarktust és az agyvérzést. Csökkentik a magas vérnyomást, védve az artériákat a lerakódások képződésétől.

A táplálkozástani kutatások szerint elődeink táplálékában az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1:1 arányban voltak megtalálhatók, mára - a növényi olajok és állati húsok túlzott fogyasztása miatt - ez az arány 1:20-hoz közelít, ami számos civilizációs betegség egyik oka lehet.

A kutatások arra is rámutattak, hogy ahol magas a szív- és érrendszeri halálozás, ott ugyancsak gyakori a depresszió, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott a depresszió is igen ritka. A kutatók azt a kijelentést azzal magyarázzák, hogy az agysejtek egymás közti finom, összehangolt kommunikációja DHA-ból és EPA-ból felépülő membránokon és receptorokon keresztül történik. Omega-3 hiány esetén e fontos sejtelemek a rugalmatlanabb omega-6-ból épülnek fel, s így az idegsejtek, s összességében az agy működése károsodik. Az omega-3 biokémiai tulajdonságai alapján hatásos hangulat-stabilizálónak ígérkezik. A vizsgálatok szerint az omega-3 csoportba tartózó DHA és EPA közül leginkább az utóbbi hatásos depresszív tünetek kezelésére. Számos adat igazolja, hogy a szervezet omega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotonin szintjével, melynek csökkenése bizonyos agyműködési zavarokhoz, csökkent stressz-tűréshez, impulzív és agresszív viselkedéshez vezethet.

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően - még kalciumban is gazdagok.

A hal valójában az emberiség egyik legősibb tápláléka. Történelmi viszonylatban van hagyománya a magyar halkultúrának, azonban több megváltozott körülménnyel is összefüggésben (19. század második felében bekövetkező folyószabályozások, és az Adriai-tenger elvesztése) ez a mai korban jellemzően az ünnepek körüli fogyasztásra redukálódott, pedig egészségünk megőrzése érdekében vissza kellene térnünk a heti többszöri halfogyasztásra.

Úgy tűnik, hogy az omega-3 nem egyszerűen csak egy tünékeny tudományos divat, hanem a vitaminok jelentőségének felismerésével vetekedő felfedezés, mely arra figyelmezteti a modernkor emberét, hogy veszélyesen eltért az evolúció kimunkálta táplálkozási szabályoktól. Érdemes tanulnunk és példát vennünk az eszkimóktól, és növelni étrendünkben a halfogyasztást, ezzel együtt pedig az omega-3 fogyasztásának arányát, hogy egészségesebbek maradjunk!

  • Mit tegyünk csontjaink egészségéért?

    Az egészséges csontrendszer elengedhetetlen a jó tartáshoz, az erőhöz, az állóképességhez, de a csontok a belső szerveinket vagy bizonyos idegeket is védenek.

  • Szeptember 21. - Az Alzheimer Világnapja

    Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már több mint 80 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

  • Egy nem mindennapi életmódtrend Japánból

    Csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót, a vérnyomást, a kortizol nevű stresszhormon szintjét, a pulzusszámot, és erősíti az immunredszert.

  • Az olvasás egészségünkre gyakorolt hatásai

    Kevesen tudják, hogy az olvasás amellett, hogy kitűnő kikapcsolódás, kifejezetten egészséges is. Még akkor is érezhetjük jótékony hatását, ha csak napi öt-tíz percet szentelünk rá.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés